Esztergomi Futóművek

az Esztergomi Futóművek Amatőr Sportegyesület alapszabálya




I. Általános rendelkezések

Az Esztergomi Futóművek Amatőr Sportegyesület (a továbbiakban: Egyesület) önkéntesen létrehozott társadalmi szervezet, amely közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét követően közhasznú szervezetnek minősül.

Az Egyesület jogi személy, amely saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, szerződések alanya lehet.

Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat a következő közfeladathoz kapcsolódóan:
Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása.

A közfeladat teljesítését a következő jogszabályhely írja elő: 2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e) pont

Az Egyesület a közhasznú tevékenység nyilvánosságának elve alapján biztosítja a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet, kívülállókat a szolgáltatás igénybe vételéből kizárni nem lehet.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület neve, székhelye
Az Egyesület neve: Esztergomi Futóművek Amatőr Sportegyesület.
Az Egyesület rövid neve: Esztergomi Futóművek
Az Egyesület székhelye: 2500 Esztergom, Bátori Schulcz Bódog u. 16.
Az Egyesület jelvénye: kör alakú, piros alapon fehér futó alak, háttérben az Esztergomi Szent Adalbert Székesegyház stilizált épületével, félkörben felirat: Esztergomi Futóművek


II. Az Egyesület célja, közhasznú tevékenysége

Az Egyesület célja
- az egészségmegőrzés és a szabadidős sportolási lehetőségek biztosítása, elősegítése, valamint ezen keresztül a sportélet gazdagítása, ápolása, a sport és az edzés területén szerzett tapasztalatok és ismeretek továbbadása, a sportkultúra minél szélesebb körben való elterjesztése az internet felhasználásával is,
- az egészséges életmód kialakítása és megtartása a mindennapi élet során,
- a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésének beépítése a mindennapi életbe,
- tevékenységén keresztül felhívni az emberek figyelmét a környezet- és természetvédelem alapvető fontosságára, és egy, a környezetéért felelős látásmód kialakítása.

Az Egyesület a következő közhasznú tevékenységeket végzi az I. pontban írt közfeladathoz kapcsolódóan:
- közös edzések, kirándulások, edzőtáborok és egyéb programok szervezése,
- az életmódból eredő, az életkori és egyéb testi, lelki eredetű bántalmak megelőzése, utókezelése,
- a hasonló jelleggel működő helyi és országos egyesületekkel való kapcsolattartás és tapasztalatcsere,
- Esztergom város népegészségügyi programjában való szerepvállalás

Az egyesület ösztönzi és szervezi a szabadidő- és tömegsportba történő bekapcsolódást – saját versenyek rendezésével is, amelyeken bárki részt vehet -, és lehetőségeihez mérten támogatja tagjait a hazai és nemzetközi sportrendezvényeken való részvételben,
- anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatása és felhasználása az Egyesület céljainak eléréséhez,
- országos és nemzetközi versenyeken való részvétel, valamint saját versenyek rendezése,
- folyóiratok és más kiadványok ajánlása, közzététele,
- illetékes szervekhez történő pályázatok, javaslatok előterjesztése.


III. Az Egyesület tagjai

III.1. Rendes tag:
Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, célkitűzéseit magáénak tekinti, ezt aláírásával igazolja és a belépésekor a teljes éves tagdíjat megfizeti, továbbá kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj folyamatos megfizetésére.

III.2. Pártoló tag:
Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán-, vagy jogi személy, aki adományaival segíti az egyesület munkáját. A pártoló tag véleményadási és javaslattételi joggal vehet részt a közgyűlésen, de szavazati joggal nem rendelkezik, az egyesület tisztségeibe nem választható. Ezen kivételek mellett jogosultságait és kötelezettségeit tekintve a rendes tagokkal azonos elbírálás alá tartozik.

III..3. A tagsági viszony keletkezése
A tagok felvételéről – belépési nyilatkozat kitöltése után – az elnökség dönt. Amennyiben a tagfelvételi kérelmet az elnökség bármilyen okból elutasítja, az elutasított személy az elutasításról szóló értesítés kézhezvétele után 8 napon belül a Közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel. Amennyiben a tagfelvételi kérelmet a Közgyűlés is elutasítja, vagy az elnökség elutasító határozatát helybenhagyja, úgy a tagsági viszony nem jön létre.
Mind a felvételről, mind az elutasításról a jelentkezőt írásban kell értesíteni.

III.4. A tagsági viszony megszűnése:
A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
e) amennyiben a tag az Elnökségnek a tárgyévet követően a taggal közölt írásbeli felhívása ellenére, a felhívás közlésétől számított 15 napon belül nem tesz eleget az éves tagdíjfizetési kötelezettségének.
Az e) pontban foglalt esetben az Elnökség írásban tájékoztatja a tagot a tagsági jogviszonya megszűnéséről, illetve annak okáról.

III.4.1. Kilépés
A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

III.4.2. Felmondás
Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

III.4.3. Kizárás
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
A tag kizárható abban az esetben is, ha
- tevékenységével vagy mulasztásával az Egyesület érdekeit, célkitűzéseit, jó hírnevét súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
- az Egyesület sérelmére jogsértést követ el
- tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget.
A kizárási eljárást az Elnökségnél kell kezdeményezni.

III.4.3.1.Kizárási javaslat
Amennyiben az Elnökség a kizárási eljárás lefolytatását látja indokoltnak, kizárási javaslat formájában a kizárási eljárást elrendeli, és az elrendelésről szóló határozatának meghozatalától számított egy hónapon belüli időpontra, összehívja a Közgyűlést a kizárásról szóló döntés végett. A kizárási eljárás elrendelésről szóló határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vont tagnak. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alá vont tagot, a kizárási ok megjelölését, azok bizonyítékait, a kizárási javaslat rövid indokait. A határozatban tájékoztatni kell a tagot arról, hogy jogi képviselőt bízhat meg a képviseletével, valamint arról, hogy a kizárási javaslatban foglaltakra legkésőbb a kizárás tárgyában tartott a közgyűlési ülésen észrevételt tehet. A határozatban figyelmeztetni kell az eljárás alá vont tagot arra is, hogy ha alapos ok nélkül az eljárásban nem vesz részt, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza. A határozatban figyelmeztetni kell az eljárás alá vont tagot arra is, hogy amennyiben a Közgyűlésen nem jelenik meg, s írásban sem terjeszt elő védekezést, ezt úgy kell értékelni, hogy a kizárási javaslatban foglaltakat nem vitatja, a kizárását nem ellenzi.

III.4.3.2. Idézés
A kizárás tárgyában tartott közgyűlési ülésre legalább 8 napos időközzel meg kell idézni a tanúkat, az eljárás alá vont tagot és képviselőjét. Ha a kizárási eljárás alá vont tag szabályszerű idézés ellenére a Közgyűlés ülésén nem jelenik meg, azt távollétében is meg lehet tartani. Ha az eljárás alá vont ügyvéd állandó lakhelyéről, illetve irodája címéről az idézés „a címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, részére ügygondnokot kell kijelölni. Szabályszerű az idézés akkor is, ha annak átvételét megtagadták vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

III.4.3.3. A közgyűlési ülés lefolytatása
A kizárási eljárás során tartott közgyűlési ülés levezető elnöke gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról, foganatosítja a meghallgatásokat, és kihirdeti a kizárás tárgyában hozott közgyűlési határozatot.
A közgyűlési ülés megnyitása után a levezető elnök ismerteti a kizárási javaslatot, majd meghallgatja az eljárás alá vont tagot, a tanúkat, ismerteti a beszerzett iratokat.
Az eljárás alá vont taghoz a Közgyűlésen résztvevő tag és az eljárás alá vont tag képviselője kérdéseket intézhet.
A levezető elnök, az eljárás alá vont tag és képviselője, valamint az Elnökség tagja az ülésen bizonyítási indítványt tehet. Amennyiben az indítványt a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával megalapozottnak találja, további bizonyítás felvételét rendeli el. Ha a Közgyűlés a bizonyítási indítványokat elutasítja, így ezt az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.
Az eljárás során nem hallgatható ki tanúként:
a) akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt helyes vallomás nyilvánvalóan nem várható,
b) aki a titoktartás alól nem kapott felmentést, nem hallgatható ki olyan tényről, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül.
A vallomástételt megtagadhatja:
a) az eljárás alá vont tagnak házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, testvére,
b) aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná az ezzel kapcsolatos kérdésben,
c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve, ha ez alól felmentették. A tanút a mentességi jogára a kihallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell.
Amennyiben a bizonyítás érdekében erre szükség van (különösen tanú kihallgatása, okirat beszerzése céljából) újabb közgyűlési ülést kell tartani.
A bizonyítási eljárás befejezése után az Elnökség terjeszti elő indítványát, amely tartalmazza a tényállást, annak bizonyítékait, és indítványt tesz a tag kizárására. Ezt követően az eljárás alá vont tag, illetve képviselője nyilatkozik.
A nyilatkozatok után a Közgyűlés egyszerű többséggel határoz a tagnak az Elnökség kizárási indítványa szerinti kizárásáról.

III.4.3.4. Kizárási határozat
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizárást kimondó közgyűlési határozat ellen a IV.8. pontban foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.

III.4.3.5. Egyéb rendelkezések
A kizárási eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek, a nyilvánosságnak, a bizonyítási szabadságnak és a jogorvoslat lehetőségének.
Az eljárás alá vont tag, képviselője, az Elnökség tagja az eljárás bármely szakában az iratokba betekinthet. Az ügyiratokról az eljárás alá vont tag és képviselője kérésére és költségére másolatot kell kiadni. Az eljárás kezdeményezője és jogi képviselője azokba az iratokba és határozatokba tekinthet be, melyeket maga vagy képviselője csatolt. Egyéb iratokba csak az Elnökség engedélyével tekinthet be. A megtekintett iratokról jogosult másolatot kérni, melyek költségét az Egyesület felszámíthatja.
A kizárási eljárás nyilvános. A Közgyűlés a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az személyiségi jogok védelmében szükséges.
A kizárási eljárásban az eljárás alá vont tag képviseletével ügyvédet bízhat meg.
A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap). Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

III.5. Az egyesületi tag jogai
a) Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein
b) Választhat és választható az Egyesület szerveibe.
c) Véleményt nyilváníthat, észrevételeket és javaslatokat tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben.
d) Tájékoztatást, felvilágosítást kérhet az Egyesületet érintő minden kérdésről
e) Részesülhet az Egyesület által jogszerűen nyújtott kedvezményekben és juttatásokban, jogosult térítésmentesen indulni az Egyesület által szervezett versenyeken.

A pártoló tagokat az a)-c) és d) pontban foglalt jogosítványok illeték meg.

III.6. Az egyesületi tagok kötelezettségei
Tagi kötelezettségek:
a) Az Egyesület céljainak megvalósításának érdekében a többi taggal való együttműködés
b) az Alapszabályban és az Egyesület szerveinek határozataiban foglaltak betartása, végrehajtása.
c) A tagdíjfizetési kötelezettség pontos teljesítése. A tagdíj mértékről a Közgyűlés határozattal dönt.
Az egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.


IV. A közgyűlés

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Közgyűlés az ülését az Egyesület székhelyén tartja. A közgyűlés nyilvános.

IV.1. A közgyűlés hatásköre
A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése,
l) mindaz, amit jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

IV.2. A közgyűlés összehívása
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok legalább egyharmada az ok és cél együttes megjelölésével írásban kezdeményezi.
Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fenti a)-c) pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A Közgyűlés ülését az Elnökség meghívó közzétételével hívja össze az ülés napját megelőző legalább 15 nappal.

A közzététel helye az Egyesület honlapja.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A közgyűlési meghívó közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

IV.3. Határozatképesség
A Közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a Közgyűlés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, úgy a Közgyűlést el kell halasztani, és legalább nyolc nap eltelte után, de legkésőbb tizenöt napon belül össze lehet hívni.
Az ismételten összehívott közgyűlés csak az eredeti napirendi pontokat tárgyalhatja, és a megjelent szavazásra jogosultak számára tekintet nélkül határozatképes, e körülményt, valamint a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját az eredeti meghívóban kell közölni.

IV.4. Határozathozatal
A Közgyűlés ülésén a tagok nyílt szavazással hozzák meg határozataikat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg (egyszerű többség), kivéve a következő két esetet:
- az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,
- az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Közgyűlési határozatokat az elfogadástól számított nyolc napon belül az Egyesület honlapján történő közzététellel kell kihirdetni.
A személyeket érintő döntéseket három napon belül az érintettekkel írásban is közölni kell.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

IV.5. A Közgyűlés levezetése
A Közgyűlést az Elnökség elnöke (akadályoztatása esetén alelnöke) nyitja meg, s megállapítja a Közgyűlés határozatképességét, vagy annak hiányát. Határozatképesség esetén a megnyitást követően az Elnökség elnöke (akadályoztatása esetén alelnöke) a jelenlevők közül javaslatot tesz a levezető elnök, valamint a 3 tagú szavazatszámláló bizottság, valamint a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére. Amennyiben a javasolt személyek elfogadják a tisztséget, úgy a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztja a levezető elnököt, a 3 tagú szavazatszámláló bizottságot valamint a jegyzőkönyvvezetőt.
A Közgyűlést a megválasztását követően a levezető elnöke vezeti és biztosítja a Közgyűlés ülésének jogszerűségét.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az elhangzott észrevételek lényegét, javaslatokat, valamint a határozatokat, illetve a döntést támogatók, illetve ellenzők személyét.
A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, és a Közgyűlésen választott két személy hitelesíti.

IV.6. A szavazati jog gyakorlásának feltételei
A Közgyűlésen nem szavazhat az a tag, aki cselekvőképtelen.

IV.7. Határozatok Könyve
A közgyűlésen hozott határozatokat az ülés jegyzőkönyvvezetője bejegyzi a Határozatok Könyvébe, feltüntetve ott a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, valamint azok támogatóinak és ellenzőinek számát.

IV.8. Jogorvoslat
A tag, az elnökség tagja és felügyelő bizottsági tagja kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.


V. Az Egyesület ügyvezetése

Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés hatáskörébe, vezető tisztségviselőkből álló testület, az elnökség jogosult.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

V.1. A vezető tisztségviselői megbízatás
A vezető tisztségviselőket a Közgyűlés választja meg, hívja vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségre megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre.
A vezető tisztségviselői megbízás öt évre szól.
A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani.

V.2. Az ügyvezetés feladatai
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

A vezető tisztségviselő a tagok részére köteles az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

V.3. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

V.4. Összeférhetetlenség
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

V.5. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A Közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

V.6. A vezető tisztségviselő felelőssége
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

V.7. Elnökség
Az elnökség hat tagból áll. Az elnökség az elnökét és alelnökét maga választja tagjai közül. Az elnökség elnöke az „egyesületi elnök” cím használatára jogosult. Az elnökségi tagok tevékenyen részt vesznek az elnökség munkájában, ellátják a közgyűlés és az elnökség által rájuk bízott feladatokat.
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az elnökségi ülés összehívásáról – a napirend közlésével – az Elnökség elnöke gondoskodik. A napirendet is tartalmazó meghívót az Elnökség tagjainak az ülés előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni. Az elnökségi ülés helyét és idejét az ülés előtt tíz nappal ki kell közzé kell tenni az Egyesület honlapján.
Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökségi tag az ok és cél megjelölésével javasolja.
Az elnökségi ülések nyilvánosak.
Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét, illetve a felügyelő bizottság tagjait.
Az üléseket az elnök vezeti. Az elnök távollétében az alelnök vezeti az ülést.
Határozatképes az ülés, ha a tagok több, mint fele jelen van, határozatait nyílt szavazással hozza, ide értve az elnök és az alelnök választását is.
A döntéshozatalhoz a jelenlevők több, mint felének egyetértése szükséges.
Az elnökség egyebekben az ügyrendjét saját maga állapítja meg.
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elhangzott észrevételek lényegét, javaslatokat, valamint a határozatokat, illetve a döntést támogatók, illetve ellenzők személyét.
Az elnökségi határozatokat az elfogadástól számított nyolc napon belül az Egyesület honlapján közzé kell tenni.
A személyeket érintő döntéseket három napon belül az érintettekkel írásban is közölni kell.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.


VI. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület törvényes képviseletét az elnökség tagjai mint vezető tisztségviselők látják el.
Az Egyesület bankszámlája felett az elnökség elnöke jogosult rendelkezni. Az elnökségi tagok képviseleti joga az elnökség elnökével együttes, az elnökség elnökének képviseleti joga önálló.


VII. Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
Az Egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
Az Egyesület legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

Az Egyesület
a) alapcél szerinti (közhasznú), és
b) gazdasági-vállalkozási
tevékenységet folytathat.

Az Egyesület vagyonát az 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

Az Egyesület bevételei:
a) Egyesület esetében tagdíj, Egyesület esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az Egyesület rendelkezésére bocsátott vagyon;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Egyesület bevételeit az Ectv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) az Ectv. 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.
Az Egyesület az Ectv 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.
Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.
Az Egyesület működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.
Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság az alapítvánnyal szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.
Az Egyesület mint közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
Az Egyesület mint közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az Egyesület mint közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az Egyesület mint közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az Egyesület mint közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
A befektetési tevékenység végzése esetén befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a legfőbb szerv a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
Az Egyesület mint közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
Az Egyesület mint közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.


VIII. Adománygyűjtés

Az Egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.


IX. Nyilvántartási szabályok

Az Egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.


X. Beszámolási szabályok

Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérleg-fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
Az Egyesületnél az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közbeni megszűnéskor a megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
Az Egyesület a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet letétbe helyez.
Az Egyesület könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

Az Egyesület beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
Az Egyesület a letétbe helyezési kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
Ha az Egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
Az Egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.


XI. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a Közgyűlés kimondja a megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti,
feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az Egyesület a fenti általános eseteken túl jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.


XII. Vegyes rendelkezések

Az Egyesület nevének, jelképének, vagy az Egyesület által rendezett sporteseményeknek bármilyen üzleti alapon vagy egyéb módon történő hasznosítása csak az Egyesület előzetes jóváhagyása alapján történhet.
Az előzetes jóváhagyás nélkül történő hasznosítás esetén az Egyesület kártérítést igényelhet.

Az Egyesület mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendje a következő:
Az Egyesület irataiba bárki betekinthet. Az irat-betekintési igényt – írásban, a betekintéssel érintett iratok megjelölésével - az Elnökséggel kell közölni, amely az igény közlésétől számított három napon belül köteles az iratbetekintést lehetővé tenni az igénylő számára. Az iratbetekintés helye az Egyesület székhelye.

Az Egyesület köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A nyilvántartás céljára minden olyan dokumentáció (akár lefűzött jegyzőkönyvek, akár külön vezetett nyilvántartás) megfelelő, amely biztosítja a vezető szerv döntései tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges személyének) utólagos megismerhetőségét, igazolását.

Az Egyesület évente egy alkalommal közzé kell tenni az Egyesület honlapján azt a tájékoztatást, hogy az Egyesület szolgáltatási igénybevétele módja nyilvános, s hogy ennek értelmében az Egyesület bárki számára biztosítja szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést.
Az Egyesület programjait a program napját megelőzően 10 nappal nyilvánosságra kell hozni az Egyesület honlapján.


XIII. Záró rendelkezés

Jelen okirat az alapszabály Esztergomban, 2014. szeptember 14-én elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza.

Esztergom, 2015. június 16.

Záradék:

Ezen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel 2014. február 23-ai, a 2014. szeptember 14-ei, valamint a 2015. június 16-ai közgyűléseken elfogadott módosításoknak megfelelő tartalommal.